A minimálbér-emelés évente visszatérő téma Magyarországon. Noha első látásra a „felnőtt munkavállalók” kapcsán szoktuk emlegetni, a diákokat is érzékenyen érinti. Akár részmunkaidőben dolgoznak, akár szakmai gyakorlat keretében, az új szabályok és összegek komolyan befolyásolják, mennyi jövedelmük lehet. Illetve azt is, hogy milyen feltételekkel vehetnek részt munkavégzésben. Ebben a cikkben átnézzük, mit jelentenek az utóbbi minimálbér-változások, kiket érintenek leginkább, és mire érdemes figyelni diákmunka vagy gyakorlat vállalásakor.

Az új minimálbér 2025-től – alapadatok

2025. január 1-jétől a minimálbér bruttó 290 800 Ft/hónap, míg a garantált bérminimum – amely képzettséget igénylő munkakörök esetén alkalmazandó – 348 800 Ft lett.

Ha napi vagy órabérben gondolkodunk:

• Az órabér legalacsonyabb (végzettséget nem igénylő munkánál) bruttó 1 672 Ft/óra
• A garantált bérminimum órabérként (szaktudást igénylő munkáknál) bruttó 2 005 Ft/óra

Ezek az adatok képezik azt az alsó határt, amely alá a munkavállalót nem lehet fizetéssel juttatni – természetesen ettől magasabb ajánlatok is léteznek, különösen szakképzett diákmunka, gyakornoki pozíciók vagy speciális területeken.

Hogyan hat ez a diákokra?

A minimálbér-emelés közvetlen hatással van arra, amit diákmunka esetén ajánlanak órabérként. Az Eduline cikke szerint 2025-ben a diákok legalább bruttó 1 672 Ft/óra bért várhatnak el, míg olyan munkakörökben, amelyek már képzettséget igényelnek (pl. érettségi, szaktudás), akár 2 005 Ft/óra is lehet a jellemző garantált szint.

Az egyszerűbb fizikai vagy kisegítő munkák esetén az órabérek jellemzően 1 700–1 800 Ft körül mozognak, főként kisebb településeken, ahol kevesebb verseny van a munkaerőért.

Ugyanakkor a középületi, irodai asszisztensi munkákban, vagy műszaki gyakornoki pozíciókban már 2 200–2 800 Ft/óra körüli ajánlatok is előfordulnak, különösen Budapesten vagy nagyvárosi térségekben.

Adózás, jövedelemkedvezmények

Fontos kedvezmény, hogy a 25 év alatti diákmunkások esetében (bizonyos feltételekkel) személyi jövedelemadó (SZJA) nem vonható le a minimálbérig terjedő jövedelemrészből. Ez önmagában kedvezőbb helyzetet teremt a diákok számára, mert több marad meg „kézben”.

Ugyanakkor nem minden diákmunka mentesül automatikusan minden közterhtől: ha a jövedelem meghaladja a minimálbér szintjét vagy más munkaviszonyból is származik jövedelem, az extra részre már vonatkozhat adó vagy járulék.

Szakmai gyakorlat és kötelező díjazás

A felsőoktatásban és duális képzésben részt vevők esetében gyakran felmerül, hogy jár-e fizetés a szakmai gyakorlatért. A jogszabály szerint, ha a gyakorlat hat hét egybefüggő időnél hosszabb, akkor már kötelező díjazást biztosítani – ennek mértéke legalább a minimálbér 65%-a. Ez azonban nem azt jelenti, hogy diákmunka-szerződés mellett minden gyakorlat automatikusan díjazott – ez a típusú gyakorlat külön szabályozás alá tartozik.

Ez a szabály különösen érdekes, mert bár 65% „csupán”, az új minimálbér szintjével ez is magasabb alapot jelent azoknak, akik eddig jóval kevesebbért vállaltak gyakorlatot.

Lehetséges kihívások és kritikák

• Munkaerőpiaci nyomás – A minimálbér-emelés növeli a munkáltatók költségterheit, ami bizonyos munkakörökben csökkentheti a diákokat alkalmazó cégek hajlandóságát új szerződések kötésére, különösen kisebb vállalkozásokban.
• Verseny a magas órabérekért – Az irodai, IT vagy mérnöki gyakornoki munkák órabérei már elmozdulhatnak jóval a minimálbér fölé, így a diákok között nőhet a verseny a „magasabban fizető” állásokért.
• Adókedvezmény korlátai – Az SZJA-mentesség csak meghatározott jövedelemhatárig, és csak bizonyos feltételek mellett alkalmazható. Ha egy diák több munkaviszonyban is dolgozik, vagy túl magas órabért kap, a kedvezmény nem feltétlenül érvényesíthető teljes egészében.
• Gyakorlat díjazásának hiánya – Nem minden gyakorlat esik bele abba a kategóriába, amelyre kötelező díjazás jár, így előfordulhat, hogy egy diák hosszabb ideig dolgozik fizetés nélkül.

Mit tehetnek a diákok és a munkaadók?

A diákok részéről érdemes:

• előzetesen tájékozódni a várható órabérről és feltételekről,
• kérni írásos szerződést (diákmunka, hallgatói szerződés vagy munkaszerződés),
• figyelni arra, hogy a jövedelem ne haladja meg az adómentes limitet,
• versenyképes szakmai ismereteket, nyelvtudást fejleszteni, mert ezek növelik az esélyt magasabb órabérre.

Munkaadók részéről jó gyakorlat lehet:

• a minimálbér-emelési kötelezettséget már a diákmunka ajánlatoknál is figyelembe venni,
• transzparens bérkalkulációt biztosítani (órabér, nettó/ bruttó megadás),
• figyelni arra, hogy a gyakorlati helyek fizetése legalább a törvény által előírt szintet elérje.

Előrejelzés 2026-ra

Bár a 2026-os minimálbér-emelésről még nem született hivatalos rendelet, a kormány előzetes tervei szerint 13 %-os növekedés várható, így a minimálbér bruttó 328 600 Ft körül alakulhat. Ez nettó kb. 218 000 Ft jövedelmet jelenthet általános esetben.

A garantált bérminimum (szakképzett munkakörökben) ezzel párhuzamosan 360 000–380 000 Ft közé emelkedhet.

Mivel a 25 év alatti fiatalok továbbra is SZJA-mentességet élveznek, a diákok kézhez kapott összege várhatóan közel azonos lesz a bruttó bérrel – így a 2026-os minimálbér-emelés nekik különösen kedvező lehet.

A változás tehát azt jelenti, hogy a diákmunka órabéreinek alsó határa bruttó 1 887 Ft/óra, a garantált bérminimum esetében pedig 2 200 Ft/óra körül alakulhat.

The post Minimálbér-változások és diákok appeared first on MŰISZ BLOG.