Munka, Baleset és Tűzvédelmi Szabályzat

1. fejezet

   Általános rendelkezések

   1. A MŰISZ Szolgáltató Iskolaszövetkezet (székhely: 1137 Budapest, Szent István krt. 24. fszt. 16., Magyarország, továbbiakban: MŰISZ) a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokra figyelemmel a következő munka, baleset és tűzvédelmi szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja.

      A Szabályzat tartalmazza mindazokat az általános követelményeket és a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, melyek az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés követelményei.

      A MŰISZ felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a MŰISZ felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

   2. A Szabályzat tárgyi hatálya: kiterjed a MŰISZ-ben történő minden munkavégzésére.

      
      

   3. A Szabályzat területi hatálya: A MŰISZ székhelyére és minden egyéb munkavégzési területére.

   4. A Szabályzat személyi hatálya: saját szervezetnél dolgozó munkavállalókra.

   
   

2. fejezet

   Munkabiztonsági ügyrend

   1. A MŰISZ igazgatósága tagjainak (továbbiakban: Igazgatóság) munkabiztonsággal kapcsolatos feladatai.

      • Kinevezi a munkabiztonság irányításáért felelős vezetőt.

      • Dönt a munkavállalók munkabiztonsággal kapcsolatos észrevételeinek érdemi elbírálásáról.

      • Gondoskodik a létesítmény és munkahelyek, valamint munkaeszközök rendszeres ellenőrzéséről, azok biztonságos üzemeltetésének feltételeiről, a veszélyek és ártalmak megszüntetéséről, az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények fejlesztésérôl.

      • Intézkedik a foglalkozás-egészségügy előírásainak betartásáról.

      • Közreműködik a munkabalesetek és súlyos munkabalesetek kivizsgálásában, szakmai segítséggel elősegíti a vizsgálatok menetét és az ok-okozati összefüggéseinek feltárását.

      • Gondoskodik a veszélyes létesítmény, berendezés munkabiztonsági üzembe helyezéséről és a minősítésre kötelezett munkaeszköz minősítéséről.

      • Figyelemmel kíséri a biztonsági felülvizsgálatok időpontjait és elvégzésükre intézkedést tesz.

      • Részt vesz a külső és belső munkabiztonsági ellenőrzéseken, annak tényfeltárását dokumentációkkal elősegíti és intézkedik a feltárt hiányosságok határidőre történő kijavítására vagy megszüntetésére.

      • Intézkedik a munkabiztonsági ismeretek elsajátításához szükséges felvilágosító jellegű propagandaanyagok pénzügyi feltételeiről.

      • Nyilvántartja a baleseti eredetű táppénzes állományban lévőket.

      • Hatósági eljáráson, ellenőrzésen való közreműködés.

      • Egyéb jogszabályi kötelezettségeket teljesíti.

   2.0. A munkavégzés során a közvetlen munkairányítási joggal megbízott személy feladatai.

   • Felelős a hatáskörébe tartozó terület egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételeinek kialakításáért.

   • Köteles az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés során mutatkozó hiányosságok megszüntetésére intézkedést tenni.

   • Gondoskodik, hogy a munkavégzés során bekövetkezett sérüléseket a sérülési naplóba bevezessék. A munkakieséssel járó munkabalesetet közvetlen felettesének jelenteni.

   • Végzi az előzetes és ismétlődő gyakorlati oktatásokat, s azt dokumentálja.

   • Naponta ellenőrzi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételének meglétét, ezek hiányában a munkavégzést megtiltja.

   • Megszervezi a műszak befejezése után a gépek és berendezések áramtalanítását, és ellenőrzi, hogy tűzveszélyre utaló helyzet nem maradt-e vissza.

   • Egyéb jogszabályi kötelezettségeit teljesíti.

3. fejezet

   A munkáltató kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában

   1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a MŰISZ köteles:

      • a szükséges utasításokat kellő időben a munkavállalónak megadni;

      • rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek megfelelnek-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseknek;

      • a munkavégzés körülményéhez igazodó, illetve az azzal összefüggőveszélyek figyelembevételével megfelelő eszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

      • a tudomására jutott rendellenességet, illetve az egészséget veszélyeztető munka végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni és a közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;

      • a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az előírásoknak megfelelôen eljárni;

      • egyéb bármilyen jogszabályban írt feladatot teljesíteni.

4. fejezet

   A munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában

   1. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.

      Így különösen köteles

      • a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;

      • az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelôen használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;

      • a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;

      • munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;

      • a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;

      • a részére előírt orvosi – meghatározott körben pályaalkalmassági – vizsgálaton részt venni;

      • a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;

      • a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

      1. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától

         • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;

         • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;

         • a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

         • megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;

         • a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.

           
           

      2. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.

         
         

      3. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

      4. A munkahely természetes és mesterséges megvilágításának ki kell elégítenie a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket. A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.

      
      

5. fejezet

   Tűzvédelem

   1. Létesítményt, építményt, berendezést csak a használatba vételi engedélyben előírt rendelkezések, utasítások figyelembe vételével szabad használni.

      
      

   2. A munkavégzést, tárolást és egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő helyiségben, építményben, szabadtéren szabad folytatni.

   3. A munkaterületen csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt szabad tartani.

      
      

   4. A munkaterületről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan el kell távolítani.

      
      

   5. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot fel kell itatni, a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni és veszélyes hulladékként kell kezelni.

   6. Csak olyan ruha, lábbeli és munkaeszköz használható, amely gyújtási veszélyt nem jelent.

      
      

   7. Tilos a dohányzás: az "A"-"B"-"C" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben, szabadtereken, ahol azt egyéb utasítások, illetve tábla tiltja.

   8. Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad.

      
      

   9. Dohányzóhelynek olyan helyiséget kell kijelölni, ahol a dohányzás veszélyeztetés nélkül megengedhető.

   10. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

       
       

   11. Tűzjelzés alkalmával minden tűzveszéllyel járó tevékenységet azonnal meg kell szüntetni és a munka csak a jelzés lefújását követő terület ismételt átvizsgálás után folytatható.

       
       

   12. A létesítményekben a közlekedési utakat, folyosót, lépcsőházat és vészkijáratot, lépcsőt valamint valamennyi kapubejáratot - teljes szélességében - állandóan szabadon kell tartani.

   13. A létesítmény területén, annak helyiségeiben és szabad területein található valamennyi villamos berendezés kapcsolóját, közmű nyitó- és zárószerkezetét, villámhárítót, tűzjelzőt, tűzvédelmi berendezéseket, továbbá tűzoltó készülékeket eltorlaszolni, az azokhoz vezető utat leszűkíteni, tárolás céljára használni még átmenetileg sem szabad. Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek.

       
       

   14. Tűz esetén az alábbiakat kell közölni a tűzoltósággal:

       • pontos címet,

       • milyen anyag ég, milyen terjedelemben,

       • fennáll-e emberi élet veszélye,

       • mi van veszélyeztetve,

       • ki jelezte a tüzet, telefonszám, továbbá egyértelmű válaszokat kell adni az eseményt

       • felvevő ügyeletes tűzoltó által feltett kérdésekre.

   15. Tűz esetén mindig csak annyi munkavállaló legyen az esemény színhelyén, amennyire a mentéshez és a tűzoltáshoz szükség van.

   16. A tűz oltása után mindent változatlanul kell hagyni a tűzvizsgálat és a kármegállapítás sikeres lefolytatása érdekében.

   
   

6. fejezet

   Munkabiztonsági oktatások rendje

   1. A MŰISZ oktatás keretében gondoskodnik arról, hogy a munkavállaló

      • munkába álláskor;

      • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor;

      • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszközök üzembe helyezésekor;

      • új technológia bevezetésekor

   elsajátítsa és a foglalkozás teljes idôtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkabiztonsági oktatásban előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

7. fejezet

   Munkabiztonsági szaktevékenység – munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezőszemély alkalmazása

   1. Az 1993. évi XCIII. törvényben meghatározott és a lentebb felsorolt munkabiztonsági szaktevékenységi feladatokat kizárólag munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezőszemély végezheti el:

      • veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológiai üzembe helyezése;

      • 1993. évi XCIII. tv. 21. § (2) bekezdésében foglalt vizsgálat;

      • egyéni védőeszköz juttatásának belsőrendje;

      • súlyos munkabaleset, valamint

      • az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabeleset, amely kettőnél több személy egyszerre, egy idôben, azonos helyen történősérülését vagy más egészségkárosodás okozta.

        
        

   2. A MŰISZ az 1993. évi XCIII. tv. és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezőszemélyt foglalkoztatni az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében.

   
   

8. fejezet

   Munkavédelmi eljárások rendje, munkavédelmi üzembe helyezés

   1. Munkavédelmi üzembehelyezés

      1. A munkavédelmet irányító a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszközök technológiai üzemeltetését írásban köteles elrendelni.

         
         

      2. Az üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat munkaeszköz esetében a munkavédelmi megfelelôsségét igazoló tanúsítás, hatósági felügyelet alá tartozó létesítményre, munkahely, munkaeszköz esetében a hatósági engedély megléte.

      3. Az előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológiai újraindítás esetén is.

      4. Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba vagy kísérleti jelleggel – kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltethet.

      5. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a munkaeszközt, amelynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetve felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentációja elôírja.

      6. A felülvizsgálatokat ötévenként kell elvégeztetni, ha jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő.

         
         

      7. A MŰISZ gondoskodik arról, hogy a gép állandó tartozéka, a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció biztosítva legyen.

         
         

   2. Munkabiztonsági ellenőrzés és szemlék rendje

      
      

      1. A MŰISZ munkavédelmét irányító az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés érdekében köteles évente teljes körű ellenőrzést tartani. Az ellenőrzésen részt kell venni közvetlen munkahelyi vezetőnek, egyéb jogszabály által megkövetelt személynek

         
         

      2. Az ellenőrzés tapasztalatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

         
         

      3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

         • a szemlén részt vevők nevét és beosztását;

         • a megszemlélt egység megnevezését és az ott felmerült hiányosságokat, valamint a jegyzőkönyv felvételének időpontját;

         • az előző szemle során megállapított, de még meg nem szüntetett hiányosságokat;

         • a megállapított hiányosságok megszüntetésére teendőintézkedéseket;

         • a feltárt hiányosságok megszüntetéséért felelôsök nevét és a végrehajtás határidejét.

   1. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendje

   2. A MŰISZ munkavédelmét közvetlen irányító vezetője köteles az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés érdekében az 1993. évi XCIII. törvény 58. §-a alapján foglalkozás- egészségügyi szolgálatot biztosítani.

   3. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával a MŰISZ egészséges munkakörnyezet kialakításában az egészségkárosodás megelôzésében való közreműködés.

      
      

   4. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az ÁNTSZ illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat.

   
   

9. fejezet

   Védőeszközök

   1. Egyéni védőeszközök juttatása

      
      

      1. A munkafolyamatot, technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy sem a munkavállalók, sem a hatáskörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

      2. Amennyiben a munkavállalót egészségkárosodás érheti, kiegészítővédelemként egyéni védőeszközt kell biztosítani.

         
         

      3. Ha valamely munkafolyamatnál a munkavállalót többféle ártalom éri, minden egyes ártalomra külön védőfelszerelést kell biztosítani.

      4. Az egyéni felszerelésnek kihordási ideje nincs, cseréjét az elhasználódási foka határozza meg.

         
         

      5. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a MŰISZ pénzbeni vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

      6. Az egyéni védőeszköz juttatása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

   
   

10. fejezet

    A munkabaleset és foglalkozási megbetegedés bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje

    1. Munkabalesettel kapcsolatos eljárás

       
       

       1. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétôl, idôpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

          A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

          Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezőbalesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérôl a lakásába (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

          
          

          Súlyos az a munkabaleset, amely

          • a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

          • valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentôs mértékű károsodását okozta;

          • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

          • súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);

          • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnőeltorzulást, bénulást, illetôleg elmezavart okozott.

       2. A munkabalesetet és foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.

       3. A MŰISZ minden munkabalesetrôl köteles az alábbi adatokat nyilvántartani

          • – sérült munkaköre;

          • – sérülés idôpontja, helyszíne, jellege;

          • – az esemény leírása;

          • – a sérült ellátására tett intézkedés;

          • – azt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját;

          • – a bejegyzést tevőnevét, munkakörét.

       4. A keresôképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni.

       5. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani 5 példányban.

          
          

       6. A MŰISZ köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésôbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

          • sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának 1 példányban;

          • halált, illetve a három napot meghaladó keresôképtelenséget okozó munkabalesetrôl a Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának Munkaügyi Ellenőrzési Osztályának 1 példányban;

          • Társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak 2 példányban;

          • 1 példány a MŰISZ nyilvántartásába.

       7. A súlyos munkabalesetet telefonon, telexen vagy telefaxon azonnal be kell jelenteni az illetékes szerv(ek)nek.

          
          

       8. A sérült, illetve a balesetet észlelőszemély köteles a balesetet a munkát közvetlen irányító személynek haladéktalanul jelenteni.

       9. A kirendelés, illetve munkára való átengedés esetén a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó elôírási kötelezettség teljesítéséért, a sérültet foglalkoztató, munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős. A bekövetkezett balesetrôl a kirendelőt értesíteni kell.

          
          

       10. A súlyos baleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

    2. Alkoholos állapot ellenőrzésének rendje

       
       

       1. Az alkoholos állapotban történőmunkavégzés megakadályozása érdekében szúrópróba szerint alkoholszondás ellenőrzést kell tartani.

       2. Az alkoholszondás ellenőrzésre jogosultak

          • Igazgatóság,

          • munkavédelmet közvetlen irányító személy.

    1. Az ellenőrzést megfelelően bizonylatolni kell.

    2. Amennyiben a sérült az alkoholszondás vizsgálat megállapítását vitatja, kérésére az arra illetékes egészségügyi intézménynél véralkohol-vizsgálatról kell gondoskodni.

       
       

    3. A véralkohol-vizsgálatot írásban kell elôterjeszteni és a vizsgálathoz biztosítani kell a véralkohol- vizsgálati dobozt.

    
    

11. fejezet

    Az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzés személyi feltételei

    1. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

       • annak ellátásához megfelelőélettani adottságokkal rendelkezik;

       • foglalkozása az egészségét, testi épségét, illetôleg fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;

       • mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára alkalmasnak bizonyult.

    Az egészségügyi megfelelőségről előzetes, időszakos orvosi vizsgálat alapján igazolással rendelkezik.

    
    

12. fejezet

    Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés

    1. A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság.

       
       

       1. A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:

          • munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

          • amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos kötelezettség a munkáltatót terheli;

          • az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra a munkáltatónak a munkavállalókkal rendszeresen tanácskoznia kell a munkavédelmi kérdésekben;

            
            

       2. Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja.

    
    

13. fejezet

    Vegyes rendelkezések

A Szabályzat a mai nappal lép hatályba és az visszavonásáig érvényes.

A jelen Szabályzatban nem rendezett kérdésekben a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2016. ***